2013. július 11., csütörtök

~Prológus

Nem kell tudnod, hogy mi a cél, hogy hová tartasz. Tök mindegy. Egy dolog a fontos: méghozzá az, hogy  
bármi van, te csak menj tovább.
                                                                        ~
Az életem a kastélyban csodálatos volt...amíg be nem töltöttem a 16.-ot. Minden megváltozott. Már nem csinálhattam azt, amit szeretnék. Felelősséget kellett vállalnom mindenért. A tetteimért, a szavaimért. De most már nem így lesz. Nem hagyom. Elmegyek, és soha nem jövök vissza. 
Jaj...még be sem mutatkoztam. A nevem Serena Tiara Marie Franco, a Franco királyi család sarja. Anyukám Marie Tompson, papám William Franco. 1994 május 8-án láttam meg a napvilágot. A legjobb és legnemesebb iskolákban tanulhattam, sosem kellet nélkülöznöm, csak egyvalami hiányzott az életemből....a szeretet. Jó, szerettek a szüleim, de ritkán foglalkoztak velem, A szobalányok, és az inasunk,a drága Fred nevetlek fel igazán. Sosem volt normális életem. Pedig sokszor szerettem volna egyszerű életet  élni, egy kisvárosban, a szüleimmel, palota, szobalányok és inas nélkül, csak én, és a szüleim. De nekem nem adatott meg, és ezt sajnálom a legjobban. 
De most...most  jött el az az idő, hogy azt mondtam...ELÉG! Elmegyek....örökre. Nem akarok tovább így élni, hogy bárhová megyek, fotósok hada vesz körül, és rögtön pletykálni kezdenek rólam. Nem, befejeztem! Itt hagyok mindent, és nem érdekel, ha nem  lesz pénzem, nem lesz limuzinom, ami bárhová elvisz, nem érdekel semmi, csak elakarok tűnni innen örökre, és sikerülni is fog.